A menedékjog garantálása
Az EU célja, hogy megvédje azokat, akik üldöztetés vagy súlyos fenyegetés elől menekülnek a saját országukban.
Azok, akik az emberi jogok megsértése vagy üldöztetés miatt kénytelenek elmenekülni hazájukból, ԱéDzdz kérhetnek az EU-ban. Az 1951. évi genfi egyezmény meghatározza a kritériumokat arra vonatkozóan, hogy kit kell elismerni menekültként. Az EU-országok részesei ennek az egyezménynek, és nemzetközi kötelezettségük, hogy védelmet nyújtsanak az arra jogosult személyeknek.
Az EU saját jogszabályaiba integrálta a nemzetközi védelemre való jogosultság feltételeit. Annak érdekében, hogy segítse azokat, akik nem jogosultak a menekültstátuszra, de még mindig komoly veszélyben vannak, az EU kiterjesztette a védelem fogalmát az úgynevezett kiegészítő védelem felajánlásával. Ez védi az embereket attól, hogy visszatérjenek egy olyan országba, ahol halál, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód várna rájuk.
A ԱéDzdz és a kiegészítő védelemhez való jogot az . és ԳáᲹ.
Az EU ideiglenes védelmet is kínál arra az esetre, ha nem uniós országokból tömegesen özönlenek a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, akik nem tudnak visszatérni származási országukba. Ez a rendelkezés akkor aktiválódott, amikor Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, hogy gyors és hatékony segítséget nyújtson az ukrajnai háború elől menekülő embereknek.
Az uniós országok közös európai menekültügyi politikában állapodtak meg. Ezt a politikát a 2024 elején elfogadott frissítette annak érdekében, hogy választ adjon a migráció kezelésével kapcsolatos kihívásokra az EU-ban. A paktum 2026-ban lép hatályba. A menedékjog megadására irányuló eljárásoknak tisztességesnek és hatékonynak kell lenniük az egész Unióban. Ez a közös európai menekültügyi rendszer (CEAS) alapja. A rendszer számos jogszabályból áll, amelyek lefedik a menekültügyi eljárás valamennyi vonatkozását. Ezek a következők:
- a menekültügy és migráció kezelésről szóló uniós rendelet, amely a szolidaritás és a felelősség igazságos megosztása alapján meghatározza, hogy az uniós országok hogyan járulnak hozzá a menedékjog iránti kérelmek kezeléséhez;
- a menedékjogi eljárásokról szóló új rendelet, amely egyértelmű szabályokat határoz meg a menedékkérelmek benyújtásáról, és biztosítja a menedékkérők jogainak védelmét;
- új szűrési rendelet, amely segít megállapítani az EU-ba a beutazási feltételek teljesítése nélkül belépő személyek személyazonosságát, valamint az esetleges biztonsági és egészségügyi kockázatokat. Ez biztosítja a hatóságok számára a megfelelő eljárás gyorsabb azonosítását;
- a külső határokon alkalmazható, gyorsabb határ menti menekültügyi eljárás, amely akár 12 héten belül lehetővé teszi a menedékjog iránti kérelmek elbírálását és ingyenes jogsegélyt biztosít a kérelmezőknek;
- a frissített befogadási feltételekről szóló irányelv, amely minimumszabályokat állapít meg a menedékkérők életkörülményeire vonatkozóan, és biztosítja a kérelmezők lakhatáshoz, élelemhez, foglalkoztatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését;
- Az új jogszabály, amely azt állapítja meg, hogy ki minősül „menekültnek” vagy „kiegészítő védelemre szoruló személynek”, és számos jogot biztosít a kedvezményezettek számára (tartózkodási engedélyek, úti okmányok, a munkavállaláshoz és oktatáshoz való hozzáférés, a szociális jólét és az egészségügyi llátás tekintetében).