A Régiók Európai Bizottsága
A Régiók Európai Bizottsága 329 tagból áll, akik az Európai Unió 27 tagállamának regionális és helyi hatóságait képviselik. A testület véleményt ad ki a szerződésekben rögzített kötelező konzultációk esetében, fakultatív konzultációk esetében, továbbá– ha ezt szükségesnek ítéli– saját kezdeményezésére is adhat ki véleményt. Tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Európai Unió általános érdekében járnak el.
Jogalap
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13.cikkének (4)bekezdése, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 300.és 305–307.cikkei, valamint a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a tagállamok javaslata alapján az ötéves hivatali időszakra való kinevezéséről szóló különböző tanácsi határozatok.
é쾱űé
A Maastrichti Szerződés hatálybalépését követően létrehozott Régiók Európai Bizottsága (RB) az Európai Unió regionális és helyi önkormányzatait képviselő tanácsadó testület, amely azok érdekeit a Tanácsnak és a Bizottságnak címzett vélemények formájában fogalmazza meg. Tagjai lehetnek például a 27 uniós tagállam regionális hatóságainak vezetői, polgármesterek, régiók és városok választott vagy nem választott képviselői.
Saját küldetésnyilatkozata szerint a Régiók Bizottsága regionális és helyi választott képviselőkből álló politikai közgyűlés az európai integráció szolgálatában, amely az Unió valamennyi területi egységének, régiójának, városának és településének intézményes képviseletét kívánja ellátni.
Küldetése a regionális és helyi hatóságok bevonása az európai uniós döntéshozatalba, és ezzel a polgárok fokozottabb részvételének elősegítése. A Régiók Európai Bizottsága olyan politikai testület, amely Európa helyi szinten megválasztott képviselőit (329 tag és 329 póttag 300 régió, 100000 önkormányzat, egymillió helyi politikus és 441millió uniós polgár képviseletében) fogja össze, hogy növelje tevékenységük hatását.
E küldetés jobb teljesítése érdekében a Régiók Bizottsága régóta szerette volna megszerezni azt a jogot, hogy a szubszidiaritás elvének figyelmen kívül hagyása esetén a Bírósághoz fordulhasson. Ez a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével, a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló, 2.sz.jegyzőkönyv 8.cikke alapján valóra vált.
A 2020.júliusban elfogadott, a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó három politikai prioritása szerint minden jelenkori, jelentős társadalmi átalakulásokkal– mint a világjárvány, a zöld és a digitális átalakulás, a demográfiai kihívások és a migrációs áramlatok– kapcsolatos, a falvakat, városokat és régiókat érintő uniós szintű döntést a polgárokhoz a lehető legközelebb kell meghozni, a szubszidiaritás elvével összhangban.
1.prioritás: Emberközelibb Európa: A demokrácia és az EU jövője. A demokrácia korszerűsítése és megerősítése a kormányzás minden szintjén annak érdekében, hogy az EU hatékonyabban találjon megoldásokat az emberek valós szükségleteire.
2.prioritás: Az alapvető társadalmi átalakulások kezelése.Ellenálló regionális és helyi közösségek építése, válaszadás a világjárványokra, az éghajlati, digitális és demográfiai változásokra, valamint a migrációs áramlásra koherens, integrált és helyi szintű európai megközelítés révén.
3.prioritás: Alapvető értékünk a kohézió:helyi alapú uniós politikák, amelyek az EU-t az emberek és a lakóhelyük szolgálatába állítják. A kohézió nem pénz, hanem egy alapvető uniós érték, amelynek célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása.
Szervezet
A. Összetétel (EUMSZ 305.cikke és (EU)2019/852 tanácsi határozat[1])
1. A helyek száma és eloszlása országok szerint
A 2019.május21-i rendelkezései alapján a Régiók Európai Bizottságának 329 tagja és ugyanennyi póttagja van, a helyek pedig a következőképpen oszlanak meg a tagállamok között:
- 24-24 hely Franciaország, Németország és Olaszország számára;
- 21-21 hely Lengyelország és Spanyolország számára;
- 15 hely Románia számára;
- 12-12 hely Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Portugália és Svédország számára;
- 9-9 hely Dánia, Finnország, Horvátország, Írország, Litvánia és Szlovákia számára;
- 7-7 hely Észtország, Lettország és Szlovénia számára;
- 6-6 hely Ciprus és Luxemburg számára;
- 5 hely Málta számára.
2. A kinevezés módja
Az érintett tagállamok által javasolt tagjait a Tanács egyhangúlag elfogadott határozatban nevezi ki öt év időtartamra (EUMSZ 305.cikk). A 2020.január26-tól 2025.január25-ig tartó időszakra a Tanács 2019.december10-i nevezte ki a Régiók Bizottsága tagjait és póttagjait. 2020.január20-án a Tanács elfogadta az , amellyel kinevezte azokat a tagokat és póttagokat is, akiknek személyére a különböző tagállamok 2019.december20. után tettek javaslatot. Megbízatásuk megújítható. Kinevezett tag az lehet, aki vagy választott képviselői megbízatással rendelkezik valamely regionális vagy helyi önkormányzatban, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartozik (EUMSZ 300.cikkének (3)bekezdése). Amennyiben a Régiók Bizottságában egy tag vagy póttag helye megbízatása végével megüresedik (például regionális vagy helyi képviselői megbízatása, melynek alapján tagnak javasolták, megszűnik), a Tanács külön határozatára van szükség.
B. Felépítés (EUMSZ 306.cikke)
A Régiók Európai Bizottsága tagjai közül két és fél éves időtartamra megválasztja öét és tisztségviselőit. Az EUMSZ 306. cikke alapján elfogadja eljárási szabályzatát, amelyet jóváhagyás céljából benyújt a Tanácsnak. A szabályzat szerint évente hat plenáris ülést tart. Tagjainak politikai hovatartozása szerint jelenleg hat politikai csoportban működik.
E csoportok öei Elnökök Értekezlete formációban találkoznak, amely előkészíti a Közgyűlés, az öé és a szakbizottságok munkáját, és elősegíti a meghozandó döntésekre vonatkozó politikai konszenzus keresését.
Az vezette (EUMSZ 306.cikk) plenáris ülés fő feladata a vélemények, jelentések és állásfoglalások elfogadása, a bizottság kiadási és bevételi előirányzataira vonatkozó tervezet elfogadása, a bizottság politikai programjának elfogadása minden időszak elején, az ö, az első alö és az öség többi tagjának a megválasztása, szakpolitikai bizottságok felállítása, továbbá a bizottság eljárási szabályzatának elfogadása és felülvizsgálata.
Tevékenységét hat szakosodott bizottság keretében végzi, amelyek kidolgozzák az elfogadás céljából a plenáris ülés elé kerülő vélemény- és állásfoglalás-tervezeteket. E bizottságok: „Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek” (CIVEX), „Területi kohéziós politika és uniós költségvetés” (COTER), „Ҳ岹ápolitika” (ECON), „Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy” (ENVE), „Természeti erőforrások” (NAT) és „Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra” (SEDEC) szakbizottság.
A hatékonyság érdekében a Régiók Bizottsága brüsszeli állandó titkárságának (személyzet összlétszáma 2023-ban: 496 fő) bizonyos szolgálatait a Ҳ岹ái és Szociális Bizottság titkárságával közösen működteti (székhelyére vonatkozóan lásd ). A Régiók Bizottságának .
Ჹáöö
A. Véleménynyilvánítás más intézmények kérésére
1. Kötelező konzultáció
A Tanács és a Bizottság az alábbi területeket érintő döntéshozatal előtt köteles konzultálni a Régiók Európai Bizottságával:
- oktatási, szakképzési és ifjúsági ügyek (EUMSZ 165.cikke);
- kultúra (EUMSZ 167.cikke);
- közegészségügy (EUMSZ 168.cikke);
- transzeurópai közlekedési, távközlési és energiahálózatok (EUMSZ 172.cikke);
- gazdasági és társadalmi kohézió (EUMSZ 175., 177.és 178.cikke).
2. Fakultatív konzultációk
A Bizottság, a Tanács és a Parlament ezen túlmenően minden olyan esetben konzultálhat a Régiók Európai Bizottságával, amikor ezt indokoltnak tartja.
Amennyiben a Parlament, a Tanács vagy a Bizottság (akár kötelező, akár fakultatív alapon) konzultál a Régiók Európai Bizottságával, a válaszra határidőt tűzhetnek ki (ennek az EUMSZ 307.cikke szerint legalább egy hónapnak kell lennie). Amennyiben a határidő lejártáig nem születik meg a vélemény, az eljárás annak hiányában is folytatható. Az önkéntes együttműködésre jó példa, hogy az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága 2020decemberében partnerségről állapodott meg a migránsok integrációjának kérdésében azzal a céllal, hogy egyesítsék erőiket az uniós városokba és régiókba való integrációra irányuló munka támogatása érdekében. Ez a partnerség a Régiók Bizottsága 2019.évi „” elnevezésű kezdeményezésére épül, és politikai platformot biztosít az európai polgármesterek és regionális vezetők számára az információk megosztásához és a migránsok és menekültek integrációjával kapcsolatos pozitív példák bemutatásához.
B. Véleménynyilvánítás saját kezdeményezésből
- Amennyiben konzultációra kerül sor az Európai Ҳ岹ái és Szociális Bizottsággal, erről tájékoztatást kap a Régiók Európai Bizottsága, amely– ha úgy ítéli meg, hogy regionális érdekek forognak kockán– saját véleményt nyilváníthat a szóban forgó kérdésről.
- Általános szabályként a Régiók Bizottsága véleményt nyilváníthat minden olyan esetben, amikor ezt szükségesnek véli. A Régiók Bizottsága például a következő területeken adott ki saját kezdeményezésű véleményt: kis és közepes vállalkozások (kkv-k), transzeurópai hálózatok, turizmus, strukturális alapok, egészségügy (kábítószerek elleni küzdelem), ipar, városfejlesztés, képzési programok, környezetvédelem.
C. Az Európai Unió Bíróságához fordulás– utólagos bírósági felülvizsgálat
A Régiók Bizottsága a rá ruházott előjogok védelme érdekében eljárást is kezdeményezhet a Bíróságnál (az ). Más szavakkal: a Régiók Bizottsága a Bírósághoz fordulhat, amennyiben úgy véli, hogy kötelező konzultáció esetében nem keresték meg konzultációra irányuló kérelemmel, vagy ha a konzultációs eljárást nem szabályszerűen alkalmazták (jogi aktus megsemmisítése (1.3.10.)).
E jog alapján a Régiók Európai Bizottsága– amennyiben ( szerint) a konzultációs eljárást nem szabályszerűen alkalmazták– kérheti a Bíróságtól annak megállapítását, hogy egy, a Régiók Európai Bizottságának hatáskörébe eső jogalkotási aktus összhangban van-e a szubszidiaritás elvével.
Az Európai Parlament szerepe
Az Európai Parlament eljárási szabályzata (VI.melléklet, XII.pont) a Regionális Fejlesztési Bizottságot (REGI) bízza meg a Régiók Bizottságával, a régióközi együttműködési szervezetekkel és a helyi és regionális hatóságokkal való kapcsolattartással.
Az á:
- A Régiók Bizottsága elvégzi a tervezett uniós jogalkotási javaslatok hatásainak vizsgálatát, amelyet megfelelő időben, a módosítási eljárás kezdete előtt továbbít a Parlamentnek. Ezek a hatásvizsgálatok tárgyalják a meglévő jogszabályok működését nemzeti, regionális és helyi szinten, továbbá véleményben közlik a jogalkotási javaslathoz fűzött javításokat.
- A Régiók Bizottságának egy tagja meghívottként részt vehet a Parlament valamennyi releváns bizottsági ülésén. Ez az előadó vagy szóvivő ismerteti a Régiók Bizottsága véleményét. A Parlament előadói szintén részt vehetnek a Régiók Bizottsága szakosodott bizottságainak ülésein.
- A Parlament Bizottsági Elnökei Konferenciájának öe és a Régiók Európai Bizottságának hasonló szerepet betöltő öe évente két alkalommal megvitatják az általános jogalkotási együttműködést és a munkatervet.
2008 óta a REGI bizottság és a COTER évente együttes ülést tart a „Nyílt napok: ” keretében.
Udo Bux / Mariusz Maciejewski