Ϸվ

Állásfoglalásra irányuló indítvány - B10-0079/2024Állásfoglalásra irányuló indítvány
B10-0079/2024

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYa grúziai demokrácia visszacsúszásáról és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről

4.10.2024-()

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján

Rasa Juknevičienė, Michael Gahler, Andrzej Halicki, Sebastião Bugalho, David McAllister, Željana Zovko, Nicolás Pascual De La Parte, Isabel Wiseler‑Lima, Antonio López‑Istúriz White, Wouter Beke, Daniel Caspary, Sandra Kalniete, Ondřej Kolář, Andrey Kovatchev, Andrius Kubilius, Miriam Lexmann, Vangelis Meimarakis, AnaMiguel Pedro, Davor Ivo Stier, Michał Szczerba, Ingeborg TerLaak, Matej Tonin, Milan Zver
a PPE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatotRC-B10-0070/2024

áá:
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot:
B10-0079/2024
Előterjesztett szövegek :
B10-0079/2024
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

10‑0079/2024

Az Európai Parlament állásfoglalása a grúziai demokrácia visszacsúszásáról és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről

()

Az Európai Parlament,

tekintettel a Grúziáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

tekintettel a főképviselő és a szomszédságpolitikai és bővítésügyi biztos 2024. április 17-i nyilatkozatára a „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvény elfogadásáról,

tekintettel a főképviselőnek a „családi értékekről és a kiskorúak védelméről” szóló georgiai törvényről szóló, 2024. szeptember 18-i nyilatkozatára,

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének 2023. február 16-i nyilatkozatára a „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvénytervezetről,

tekintettel az Európai Tanács 2023. december 14-i és 15-i következtetéseire,

tekintettel a „2023. évi közlemény az EU bővítési politikájáról” című, 2023. november 8-i bizottsági közleményre (),

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásra[1],

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

tekintettel a Külügyi Bizottság elnökének, a Dél-Kaukázussal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnökének és az Európai Parlament Grúziával foglalkozó állandó előadójának a „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvénytervezet Grúziában történő benyújtásáról szóló, 2024. április 18-i közös nyilatkozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

A.mivel a véleményalkotás, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságának gyakorlása a grúz alkotmányban rögzített alapvető jogok;

B.mivel Grúzia az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az emberi jogok európai egyezménye aláírásával, valamint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagjaként elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság, az alapvető szabadságok és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett;

C.mivel a grúz alkotmány 78. cikke úgy rendelkezik, hogy „az alkotmányos szervek hatáskörükön belül minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák Grúzia teljes integrációját az Európai Unióba és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe”;

D.mivel az Európai Unió elvárja, hogy Grúzia, amely uniós tagjelölt ország, teljes mértékben tartsa be a társulási megállapodást és az általa tett egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásokat, valamint hogy teljesítse a Bizottság 2023. november 8-i ajánlásában meghatározott feltételeket és tegye meg az abban meghatározott lépéseket; mivel az Európai Tanács úgy határozott, hogy Grúziának kizárólag azzal a feltétellel ad tagjelölti státuszt, hogy ezekre a lépésekre sor kerül, beleértve az EU és annak értékei elleni dezinformáció és beavatkozás elleni küzdelmet, az ellenzéki pártok és a civil társadalom kormányzásba való bevonását, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítását, valamint a civil társadalommal folytatott érdemi konzultációt és a jogalkotási és szakpolitikai döntéshozatali folyamatokba való érdemi bevonását, továbbá annak biztosítását, hogy az szabadon működhessen;

E.mivel 2024. február 20-án a grúz parlament módosításokat fogadott el a választási törvényre vonatkozóan, megváltoztatva a központi választási bizottság elnökének és úgynevezett hivatásos tagjainak megválasztására vonatkozó eljárást, és megszüntetve az elnökhelyettesi tisztséget, amelyet rendszerint az ellenzék képviselője tölt be;

F.mivel 2024. április 4-én a grúz parlament módosításokat fogadott el az ország választási törvényére vonatkozóan, és eltörölte a nőkre vonatkozó kötelező parlamenti kvótákat, amelyek előírták, hogy a pártlistán szereplő jelöltek legalább egynegyede a többségtől eltérő nemű legyen;

G.mivel 2024. május 28-án a grúz parlament elfogadta az úgynevezett „külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvényt”, amely előírja azon szervezetek számára, amelyek finanszírozásuk több mint 20%-át külföldről kapják, hogy két hónapon belül „külföldi hatalmi érdekeket képviselő szervezetként” regisztráljanak, és ekként minősítsék magukat; mivel e szervezeteket további ellenőrzésnek, jelentéstételi követelményeknek és esetlegesen szankcióknak vetnék alá, beleértve a legfeljebb 25000 GEL-ig terjedő közigazgatási bírságokat is; mivel ez a törvény súlyosan korlátozza a média és a civil társadalmi szervezetek szabad működését; mivel e törvény elfogadása a Grúziának nyújtott uniós pénzügyi támogatás felfüggesztéséhez vezetett;

H.mivel 2024. június 6-án az Egyesült Államok vízumkorlátozásokat vezetett be több tucat grúz tisztviselővel szemben a „külföldi ügynökökről szóló törvény” elfogadása miatt;

I.mivel 2024. július 11-én az Egyesült Államok Kongresszusának Külügyi Bizottsága elfogadta a megobari törvény néven ismerté vált jogszabályt, amely szankciókat vet ki az ország demokratikus rendszerének aláásásáért felelős grúz tisztviselőkkel szemben;

J.mivel 2024. szeptember 17-én a grúz parlament elfogadta a „családi értékekről és a kiskorúak védelméről” szóló törvényt, amely megfosztja az LMBTI-közösséget jogaitól, és megtiltja a Pride rendezvényeket és a szivárványos zászló közterületen való kitűzését;

K.mivel 2024. október 26-án Grúziában parlamenti választásokra kerül sor; mivel a Grúz Álom Párt növekvő Nyugat-ellenes és ellenséges retorikát közvetít Grúzia demokratikus partnereivel szemben, valamint előmozdítja az orosz dezinformációt és manipulációt; mivel a Grúz Álom Párt „globális háborús pártként” a Nyugat narratíváját követi, és megpróbálja belekényszeríteni Grúziát egy Oroszországgal folytatott háborúba;

L.mivel 2024. augusztus 28-án a Grúz Álom Párt vezetője, Bidzina Ivanisvili pártja választási kampányának kezdetekor kifejezésre juttatta, hogy be kívánja tiltani a demokratikus ellenzéki pártokat; mivel Irakli Kobakhidze miniszterelnök szintén ezen a véleményen volt, és kijelentette, hogy ha pártjuk többséget ér el a grúz parlamentben, betiltanak bizonyos ellenzéki pártokat;

1.határozottan elítéli a „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvény és a „családi értékekről és a kiskorúak védelméről” szóló törvény elfogadását, valamint a választási törvény módosításait; úgy véli, hogy ezek összeegyeztethetetlenek az uniós értékekkel és demokratikus elvekkel, ellentétesek Grúzia uniós tagságra irányuló törekvéseivel, rontják Grúzia nemzetközi hírnevét és veszélyeztetik az ország euroatlanti integrációját; határozottan hangsúlyozza, hogy a fent említett törvények visszavonása nélkül nem lehet előrelépést tenni Grúzia EU-val fenntartott kapcsolataiban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Grúzia, amely egykor az euroatlanti törekvések mellett a demokratikus fejlődés bajnoka volt, drámaian visszacsúszott a demokrácia terén;

2.elvárja, hogy a Grúz Álom Párt tiszteletben tartsa a grúz nép akaratát és szabad választását a közelgő parlamenti választásokon, és hogy vesztesége esetén békésen mondjon le a hatalomról; követeli, hogy a Grúz Álom Párt és vezetői haladéktalanul vessenek véget az ellenzékkel, a civil társadalommal és a független médiával szemben elkövetett erőszaknak, megfélemlítésnek, gyűlöletbeszédnek, üldöztetésnek és elnyomásnak;

3.határozottan úgy véli, hogy az EU-nak fontolóra kell vennie a Grúziával fennálló vízummentességi rendszerének ideiglenes felfüggesztését, ha a választások lebonyolítása nem felel meg az elfogadott nemzetközi normáknak, és ha megkérdőjeleződik, hogy Grúzia teljesíti-e a vízumliberalizációs kritériumokat, különösen az alapvető jogokra vonatkozó referenciaértéket;

4.határozottan úgy véli, hogy a közelgő választások döntő fontosságúak lesznek Grúzia jövőbeli demokratikus fejlődésének és geopolitikai helyzetének, valamint azon képességének meghatározásában, hogy előrelépést tegyen az uniós tagállami jelöltsége kapcsán; úgy véli, hogy a grúziai választások eredményének lehetővé kell tennie az ország számára, hogy visszatérjen Nyugat-párti demokratikus menetrendjéhez, végrehajtsa a szükséges reformokat és csatlakozási tárgyalásokat kezdjen az EU-val;

5.megismétli, hogy szilárdan támogatja a grúz nép jogos európai törekvéseit és azon kívánságát, hogy egy olyan, korrupciótól mentes, virágzó országban éljenek, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető szabadságokat, védi az emberi jogokat, valamint garantálja a társadalmat nyitottságát és a média függetlenségét; hangsúlyozza, hogy a Grúzia uniós tagjelölt státuszának megadásáról szóló határozatot az indokolta, hogy elismerjék a grúz civil társadalom által elért eredményeket és demokratikus erőfeszítéseket, valamint az uniós csatlakozás elsöprő támogatását a polgárok körében; nagyra értékeli Szalome Zourabishvili grúz elnök arra irányuló erőfeszítéseit, hogy Grúzia visszatérjen a demokratikus és Európa-párti fejlődési útra;

6.sajnálatát fejezi ki amiatt, Grúzia egyetlen oligarchája, Bidzina Ivanisvili aki 2023. december 30-án visszatért az aktív politikához, és a Grúz Álom Párt „tiszteletbeli elnöke” lett – személyes szerepet játszik a jelenlegi politikai válságban, és egy újabb kísérletben arra, hogy aláássák az ország nyugati irányultságát az Oroszország felé való fordulás érdekében; ismételten felszólítja a Tanácsot és az EU demokratikus partnereit, hogy fontolják meg személyes szankciók kiszabását Ivanisvilivel szemben, mivel szerepet játszik a grúziai politikai folyamat romlásában és a grúz nép érdekei ellen dolgozik;

7.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy vonják felelősségre és szabjanak ki személyes szankciókat mindazokra, akik felelősek a grúziai demokrácia aláásásáért, akik részt vesznek a politikai ellenfelek és békés tüntetők elleni erőszakban, és akik Nyugat-ellenes dezinformációt terjesztenek; üdvözli az Egyesült Államok által a Grúz Álom Párt tisztviselőivel szemben kiszabott személyi szankciókat;

8.rámutat arra az aggodalomra okot adó tényre, hogy a Grúz Álom Párt által a közelmúltban hozott számos törvény aláássa a grúz nép nagy többségének azon törekvéseit, hogy demokratikus társadalomban éljenek, folytatódjanak a demokratikus és jogállamisági reformok, szoros együttműködést folytassanak az euroatlanti partnerekkel, és hogy az uniós tagság felé vezető úton haladjanak;

9.hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságához, valamint a békés tiltakozáshoz való jog alapvető szabadságok, amelyeket minden körülmények között tiszteletben kell tartani, különösen az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban;

10.emlékeztet, hogy a 2023. december 14-i és 15-i Európai Tanács azzal a feltétellel adott tagjelölti státuszt Grúziának, hogy meg fogja tenni a Bizottság 2023. november 8-i ajánlásában meghatározott lépéseket; hangsúlyozza, hogy a közelmúltban elfogadott törvények egyértelműen ellentétesek ezzel a törekvéssel, és a gyakorlatban visszafogták Grúzia uniós integrációját;

11.sürgeti a grúz kormányt, hogy térjen vissza az európai útra, tartsa fenn a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, megerősítése és előmozdítása iránti elkötelezettségét, és ténylegesen, teljes körűen hajtsa végre a tagjelölt státusz és az uniós tagság feltételeinek teljesítéséhez szükséges lépéseket, a grúz civil társadalom és politikai ellenzék bevonásával és az együttműködés szellemében;

12.ismételten rámutat azokra a kézzelfogható lehetőségekre, amelyeket Grúzia a csatlakozási tárgyalások megkezdése után kihasználhatna, mint például az előcsatlakozási támogatás, amely javítaná a grúz állampolgárok életszínvonalát, valamint támogatná az intézményeket, az infrastruktúrát és a szociális szolgáltatásokat;

13.mélységes aggodalmát fejezi ki Oroszország Grúziában gyakorolt fokozott befolyása, a Grúziában élő orosz állampolgárok növekvő száma, az Oroszországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok növekedése, valamint Grúzia azon hajlandósága miatt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja és annak ellenére, hogy Oroszország Grúzia szuverén területének egyötödét megszállva tartja, megbékélésre törekedjen Oroszországgal; felhívja Grúzia kormányát, hogy az Ukrajna elleni agresszív háborúra válaszul vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben;

14.ismételten felszólítja a grúz hatóságokat, hogy engedjék szabadon Miheil Szaakasvili volt elnököt;

15.felhívja a grúz rendvédelmi szerveket, hogy folytassanak alapos vizsgálatot a „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló grúziai törvény elleni tavaszi tüntetések során elkövetett rendőri brutalitással kapcsolatban;

16.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint Grúzia elnökének, kormányának és parlamentjének.

Utolsó frissítés: 2024. október 8.
Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat